VIOLA SZANDRA
A keresztfánál
Jaj, eszkábált deszka-arcaid
naponként sorba állítja az emlékezet
felsorolhatatlanul, mint a hit
valódi érveit, s hány szálkából áll a fakereszt?
Fájába hogy fúrja bele magát a szú!
Apró testét körülveszi a szentség egészen!
Talán, ha ilyen kicsinek képzelném magam,
én is beláthatnék mélyébe a vékony résen.
Párhuzam
Tükörképed lógatod a vízbe,
a folyó mennyezete hullámos üveg.
Olyan a tested, mint egy madáretető,
emberetető, emberéheztető…
éhségem behavazott fénykép negatívja,
szád tükörépe a folyóban már eleget ivott.
Angyal-hamisítványhoz
(J. A.-tól kölcsönözve)
Szárnyaid lógnak, csökött angyal,
étcsokoládészín var a nyakadon.
Hegedő rozsdafolt, vérszín cigarettanyom,
borostád szőke hangyaboly:
csak csíp, csupa pír, csupa hajnal.
S mintha szemed mélyén a könny se folyna.
Körül égbolt, tiszta gondolatból.
Sörhabfelhők, egy abroszra esett glória
vagy poháralátét, Istentől két gondolatnyira
könyökölsz a pultnál.
Fürtjeid vasból, te …angyal-hamisítvány
Eredeti megjelenés: http://www.hitelfolyoirat.hu/sites/default/files/pdf/105-106.pdf